A jobboldali elnök úgy értékelte, hogy "ő és a románok győztek" a referendumon, amelyen több mint hatmillió választó támogatta, hogy ne részesülhessenek amnesztiában a korrupciós bűncselekmények elkövetői, és a kormány ne módosíthassa sürgősségi rendelettel a büntetőjogot. Ezeket a tilalmakat szerinte mielőbb be kell építeni a román jogrendbe, beleértve annak a lehetőségnek a bevezetését is, hogy a sürgősségi kormányrendeletekkel szemben az ombudsmanon, azaz a "nép ügyvédjén" kívül más intézmények is óvást emelhessenek az alkotmánybíróságon. Ez utóbbira Iohannis a referendum második kérdése révén kért és kapott választói támogatást.
A május 26-i népszavazás véleménynyilvánító jellegű volt, az általa kifejezett népakaratnak pedig csak alkotmánymódosítással lehet érvényt szerezni.
Az elnök elismerte, hogy a jelenlegi parlamenti erőviszonyok nem teszik lehetővé az alaptörvény átfogó módosítását, de reményét fejezte ki, hogy a referendum által megkövetelt alkotmánymódosításokhoz sikerül a szükséges parlamenti többséget kialakítani. Úgy vélekedett, hogy ha a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) vonakodna a referendumon kifejezett népakaratot gyakorlatba ültetni, akkor a választóknak még további három alkalmuk lesz a közeljövőben újból "megleckéztetni" a PSD-t, az év végi elnökválasztáson, illetve a jövő évi helyhatósági és parlamenti választásokon.
Újságírói felvetésre reagálva Iohannis szégyenletesnek nevezte a szenátus hétfői döntését, amikor a szociáldemokrata többsége nem járult hozzá, hogy a korrupcióellenes ügyészség (DNA) bűnvádi vizsgálatot indítson a kisebbik kormánypártot, a liberális ALDE-t vezető Calin Popescu Tariceanu házelnök ellen. Az államfő úgy értékelte: a kormánypártok semmit sem értettek meg a május 26-i korrupcióellenes népszavazás üzenetéből az európai parlamenti (EP-) választáson elszenvedett "csúfos kudarcukból" és továbbra is semmibe veszik a választók akaratát.
Az államfő keddre az EP-választáson győztes jobboldali pártok és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) küldöttségét hívta egyeztetésre az elnöki hivatalba. Az alkotmánymódosítást előkészítő konzultációsorozatot szerdán folytatja a többi parlamenti parttal.
Az államfővel folytatott keddi egyeztetést követően az RMDSZ elnöke elmondta: a magyar érdekképviselet bátrabb módosítást javasol, nevezetesen a kormánynak ne csak a büntetőjog terén, hanem semmilyen témában ne legyen joga sürgősségi rendeletekkel átvenni a törvényhozás szerepét, katasztrófahelyzet vagy háború kivételével. Kelemen Hunor szerint egy ilyen tiltás segítene a parlament megtépázott hitelét is megerősíteni.
Az RMDSZ támogatja az államfő által kezdeményezett alkotmánymódosítást, középtávon azonban ennél sokkal átfogóbb alkotmányos reformot, valójában egy új alaptörvényt tart szükségesnek. A konzultációt az RMDSZ küldöttsége arra is kihasználta, hogy az úzvölgyi katonatemető ügyére felhívja az államfő figyelmét, és konkrét javaslatokkal sürgesse a feszült helyzet megoldását - közölte az elnöki hivatalban rögtönzött sajtótájékoztatóján az RMDSZ elnöke.